Nehéz eligazodni a sok elnevezés között, ezért most kísérletet teszek közérthetően bemutatni ezeket.
Először is aktuális lelki állapotunkat képzeljük el egy egészséget mérő tengelyen, melynek egyik végén az önmagával harmóniában álló, kiegyensúlyozott lélek áll, a másik végén pedig egy mentálisan súlyosan beteg psziché. Ez a tengely nagyon sok fokozatból áll és ezen a spektrumon az élet és környezetünk kihívásai hatására ide-oda mozgunk. A spektrum azon területe, amely „klinikai szempontból egészséges” állapotnak és személyiségszerkezetnek tekinthető, nem igényel egészségügyi ellátást. Azaz, ha pszichénk alapvetően egészséges, de úgy érezzük, hogy szükségünk van segítségre egy nehézség leküzdésében, akkor bátran fordulhatunk pszichológushoz, coachhoz vagy kineziológushoz. A spektrum azon területe, amely „klinikai szempontból nem egészséges” viszont egészségügyi ellátást igényel. Azaz, ha már kialakult valamilyen mentális megbetegedés vagy „kóros” személyiségszerkezet, akkor valódi segítséget a pszichiáter, pszichoterapeuta és klinikai szakpszichológus nyújthat, akik gyakran közösen együttműködve, csapatban dolgoznak.
Legtöbben azonban nem tudjuk, hogy a tengely melyik részén vagyunk éppen. Ennek eldöntéséhez mindenképpen érdemes pszichológushoz fordulni, hiszen a kineziológusok vagy coachok többsége nem rendelkezik olyan ismerettel, hogy felismerje aktuális lelki állapotunk helyzetét. Az a pszichológus, aki nem rendelkezik klinikai szakpszichológusi végzettséggel nem fog diagnosztizálni, de azt látni fogja, hogy szükséges-e pszichiáter, pszichoterapeuta vagy klinikai szakpszichológus bevonása. Első lépésként ezért érdemes pszichológushoz fordulni akár állami ellátás, akár magánrendelés keretében.