Megoldom egyedül! 5+1 tévhit, ami miatt nem fordulunk pszichológushoz

Itthon egyre nagyobb teret hódít a lelki egészség megőrzése. Az egészségtudatosság már nem csak abban merül ki, hogy időt szentelünk a rendszeres mozgásnak és igyekszünk változatosan étkezni. A modern mozgásformák, illetve a bio, vegán, paleo és sok más új étrend elterjedése után végre elkezdtünk magunkra is figyelni. Nem csak kívül, hanem belül is. Lehetőségünk van elismert szakemberek előadására járni, pszichológiai témájú cikkeket, könnyen megérthető és motiváló könyveket olvasni. De valamiben még mindig nagyon le vagyunk maradva a nyugati országoktól: továbbra sem beszélünk arról, ha pszichológushoz vagy bármilyen mentális segítséget nyújtó szakemberhez járunk.

Pszichológus munkám során gyakran mesélik el nekem a kliensek, hogy a családjukból nem sokan tudják azt, hogy hozzám járnak. Barátaimtól is hallom, hogy a nagy családi ebédnél csak suttogva számolnak be egymásnak arról, hogy melyik rokon kért szakembertől segítséget. A munkahelyeken pedig végképp tabutéma.

Elgondolkodtam. Vajon miért van az, hogy ha szilánk fúródik a talpunkba, akkor egyből rohanunk a sürgősségire, de ha kitépik a szívünket, inkább egyedül szenvedünk?  Inkább kövessük Szirmai Gergő vlogger nem is olyan rég elhangzott tanácsát, aki így fogalmazott (amit itt nézhettek meg): „Ha elromlik a bojler, akkor nem állsz a hideg vízben, hanem kihívod a szerelőt és megjavítod a bojlert. Hogyha elromlik a lelked, hívd ki a szerelőd és javítsd meg a lelked! […] Javítsd meg magad!”

Miért nem fordulunk szakemberhez a pszichés problémáinkkal? Olvassátok el az összegyűjtött tévhiteket!

  1. Egyedül kell megoldanom, segítséget kérni gyengeség

Ez a legmélyebben gyökerező sztereotípia. Sokan hiszik azt, hogy ha a saját nehézségeikkel nem képesek egyedül megbirkózni, akkor azzal más se fog tudni. Emellett úgy vélik, hogy ha önerőből orvosolják a problémájukat, akkor annál erősebben kerülnek ki belőle. Én viszont nem értek teljesen egyet a mondással, miszerint ami nem öl meg, az megerősít. Miért kéne agyongyötörnünk saját magunkat, ha létezik valaki, aki éveken keresztül ezt tanulta és tudja, hogy esetünkben mivel enyhíthetünk a fájdalmunkon, mivel gyorsíthatjuk a feldolgozást, hogyan juthatunk előrébb? A segítségkérés az erő jele. Nagyon nehéz beismernünk, amikor másra van szükségünk, de ezt a legfontosabb megtenni annak érdekében, hogy elinduljon a változás.

 

  1. Aki nem élte át azt, ami velem történt, nem is érti meg

A pszichológus képzés során az egyik legfontosabb feladat az empátiás képesség fejlesztése. Ez pontosan azt jelenti, hogy szakember képes beleélni magát a másik helyzetébe, mindeközben figyel arra, hogy ne vonódjon be túlságosan, így tisztán látja a nehézséget, elakadást, megoldandó feladatot és hatékony segítséget tud nyújtani. Itt érdemes említést tenni arról is, hogy léteznek ún. életszakasz problémák, normatív krízisek. Minden ember életében vannak bizonyos kritikus szakaszok, amit kinek könnyebb, kinek nehezebb megoldania. Nagyon gyakran bizonyul tévesnek az a gondolat, miszerint csak mi küzdünk egy bizonyos elakadással.

 

  1. Pszichológushoz csak a bolondok járnak

Pszichológushoz bárki fordulhat. És bár pszichiátriai osztályokon is találkozunk pszichológusokkal, nem csak erre korlátozódik a szakmai tevékenység. Biztosan mindenki hallott már a sportpszichológiáról, pozitívpszichológiáról, szexuálpszichológiáról, munkapszichológiáról, iskolapszichológiáról és még sokáig sorolhatnám. Ebből is látszik, hogy olyan területeken is dolgozunk, ahol bármelyik hétköznapi ember, bármekkora intelligenciával, bármilyen hétköznapi kérdéssel talál magának segítséget. Én úgy gondolom, ha egészségesek szeretnénk lenni és meg akarjuk érteni pl. azt, hogy hogyan választunk partnert, mit rontunk el veszekedéseink során, vagy miért nem tudunk hatékonyan dolgozni, stb. egyszer az életben mindenkinek érdemes elmennie önismeretre.

 

  1. Nem is igazi tudomány

A pszichológia tudományos eszközöket használ, módszereit szigorú vizsgálatoknak veti alá, megalapozott eredmények alapján működik. Egy-egy módszer kifejlesztéséhez a kutatók először korábbi szakirodalmak, vizsgálatok, megfigyelések alapján meghatározott hipotéziseket tesztelnek, majd vizsgálatokból leszűrt eredményeket felhasználva dolgozzák ki a megoldási stratégiákat. Az elméletben működő módszereket a gyakorlati tapasztalatok után tovább finomítják. Magyarországon csak olyan akkreditált pszichológiai módszerek léteznek, amelyek eredményességét komoly kutatásokkal támasztották alá.

 

  1. Jobb, ha nem tárom fel a régi sebeket

Az elhárító mechanizmusokról hallottál már? Elég gyakran alkalmazzuk ezeket: pl. tagadjuk, elfojtjuk, leértékeljük azokat az emlékeket és tapasztalatokat, amivel fájdalmas lenne foglalkozni. Ám jobb, ha tudod: miközben aktuálisan hatékonyan védenek ezek a mechanizmusok a stressztől, szorongástól, kellemetlen érzésektől, hibáinkkal való szembesüléstől, sajnos nagyobb stressz vagy krízishelyzet hatására könnyen újra előbukkanhatnak. Ezért érdemes ezeket szakember segítségével minél jobban feldolgozni.

 

+ 1. Úgy is csak az anyámról meg a szexről kérdeznek majd

A pszichológus nagyon figyel arra, hogy azzal foglalkozzatok, amire neked az adott helyzet megoldásához szükséged van. Igaz, önismereti kérdés során érdemes a családból hozott mintákkal foglalkozni, hiszen gyakran ezeket ismételjük felnőtt életünk során. Viszont a laikusok által ismert freudi tanok, ahol gyakran csak a szexualitással állt kapcsolatban egy-egy probléma, már meghaladottak. Ma azt valljuk: ha a szexszel baj van (persze nem fizikai okok miatt), az csak a tünet. Legtöbbször ilyenkor a párkapcsolattal vagy annak hiányával kell később foglalkozni, ami megoldja a problémát.

 

Tehát, ha egy ideje már gondolkoztok pszichológus felkeresésén, a fentebb felsorolt tévhitek ne tartsanak vissza. Ismerjétek meg jobban önmagatokat, alakítsátok ti a sorsotokat, kérjetek segítséget!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.