A jó házasság

Jó házasságot sosem kötünk, hanem megteremtjük. Egy jó házasságban elfogadjuk a megteremtésével járó nehézségeket. Nem attól lesz jó, hogy a megfelelő partnert választod, hanem mert rájössz, hogy neked kell megfelelő partnernek lenned. Rájössz arra is, hogy a jó házassághoz elkötelezettség és fegyelem kell. Rájössz arra, hogy a fejlődéshez és változáshoz bátorság kell. Rájössz arra, hogy a házasság kemény munka.

Erre még mindig csak kevesen jöttek rá. Azt gondolják könnyebb kilépni belőle, mint nap, mint nap megküzdeni a társunkért. Igazuk van. Nem vállalják a nehézségeket, a fájdalmat, a sokszor hosszan tartó hullámvölgyeket. Igazuk van, mert ez sokkal könnyebb. De valaha meg fogják tapasztalni mit jelent mély, őszinte, hiteles és hű kapcsolatban élni? Aki nem küzd, mert nem szeretne, mert nincs ereje, mert van jobb megoldás, nem vagyok biztos abban, hogy tudja mi a házasság vagy akár egy párkapcsolat alapja és lényege.

Homoszexualitás

A homoszexualitás gyakorisága minden korban és társadalomban állandó, általában 5-10% közé becsülik a saját nemükhöz vonzódók számát minden társadalomban (Fischer, 2010). A homoszexualitás nem köthető semmilyen családszerkezethez vagy nevelési szokáshoz. Sőt, a homoszexuális szülők által nevelt gyermekek is ugyanolyan arányban lesznek heteroszexuálisok, illetve homoszexuálisok, mint a heteroszexuális szülők által nevelt gyermekek (Fischer, 2010). Kialakulásáért nem a serdülőkor és nem is a serdülőkori élmények hatása felelős, mivel a hajlam már sokkal korábban, akár egészen fiatal gyermekkorban (lányos kisfiúk, fiús kislányok) is megmutatkozhat. Létezése megváltoztathatatlan tény, mivel a homoszexualitás befolyásolhatatlan adottság, amely nem róható fel az érintetteknek.

Tovább

Alacsony vagy magas önértékelésem van?

Az önbecsülés felmérése nem könnyű feladat, hiszen önmagunk megítélése során számos torzító tényező is szerepet játszik, mivel természetes ösztönünk, hogy igyekszünk magunkat mások előtt pozitívabban feltüntetni, mint amilyenek vagyunk valójában (Taylor,  Brown, 1988). Ezt az oldalt nevezik explicit önértékelésnek, amely az egyén tudatos, átgondolt, kifelé mutatott képét tükrözi, ami esetenként jelentősen eltérhet a tudattalan, vagyis az implicit önértékeléstől (Greenwald, Banaji, 1995). Az implicit önértékelés saját magunkról alkotott automatikus, önreflexió nélküli értékelés (Koole, et al., 2001), amely a legjobban tükrözi az egyén valódi önbecsülését (Greenwald, Banaji, 1995). Az implicit önértékelés észrevétlenül befolyásolja mindennapjainkat, magatartásunkat és gondolkodásunkat, érzelmi reakcióinkat, amely egyáltalán nem vagy csak nagyon nehezen változik életünk során; szemben az explicit önértékelésünkkel, melyet az életünkben bekövetkezett fordulópontok jelentősen befolyásolhatnak (Hetts, et al., 1999). Ez a jelentős eltérés az implicit és explicit önértékelés között vélhetőleg annak tudható be, hogy míg az implicit önértékelés kialakulása életünk korai szakaszába sorolható, addig az explicit önértékelés a későbbi élettörténések hatására fejlődik (Kökönyei, 2007).

Tovább